Mostanában többször kaptam meg a kérdést:
Miért nem eszek olyan dolgokat, amitől egyébként semmi bajom? Miért eszek csupán napi 6-8 órában, és minek böjtölök?
(Azt inkább le sem írom, hogy mi a véleményük erről.)

Én meg azt kérdezem, miért könnyebb elfogadni, ha az ember cukorbeteg, ételintoleranciája van, hormonális problémái vannak, rákos, …, ami miatt rákényszerül, hogy az „átlagostól eltérően” táplálkozzon, életmódot változtasson?

Sokan csak akkor változtatnak bármin, amikor már baj van, vagy még később, amikor már elég nagy a baj. Sajnos gyakran már a változtatások ellenére is késő visszafordítani a kialakult helyzeteket.

Én a prevencióban, a megelőzésben hiszek, és meg akarok tenni mindent azért, hogy elkerüljem a betegségeket, hogy gyógyszert kelljen szednem, és szeretném látni még a dédunokáimat is.

Szívesen adok tanácsokat azoknak, akik hozzám fordulnak segítségért, majd eldöntik, hogy megfogadják vagy sem, de senkire nem akarok ráerőltetni semmit. Mindenkinek szíve-joga eldönteni hogyan akar élni. (Nekem is.)

Nincs jó, nincs rossz. Fogadjuk el egymást úgy, ahogy vagyunk!

---

IRATKOZZ FEL AZ ÉRTESÍTŐMRE

Havonta 1-2 alkalommal küldök neked értesítőt legfrissebb blogbejegyzéseimről, rendezvényeimről, stb.
Sokat tanulhatsz ezekből az anyagokból, és mindezt ingyen.