Évzárás csendben

December 31-e sokak számára a számvetés ideje. Összegzések, listák, „mit értem el”, „mit nem”, és már ott kopogtat az új év az ajtón az elvárásaival. De mi van akkor, ha az év egyszerűen… sok volt?

Ha fáradt vagy. Ha érzelmileg kimerült. Ha nem sikerült minden. És ha most nem érzed magadban azt az erőt, amit ilyenkor „kellene”.

Nem minden év kér ünneplést – van, amelyik elengedést kér

Vannak évek, amelyek tanítanak. Mások próbára tesznek. És vannak olyanok is, amelyek egyszerűen túl sok mindent hoznak egyszerre.

Az elengedés nem kudarc. Nem feladás. Hanem annak a felismerése, hogy nem minden tapasztalatot kell magaddal vinned a következő évbe.

Lehet, hogy idén:

• többet adtál, mint amennyit kaptál
• elfáradtál kapcsolatokban
• meginogtál önmagadba vetett hitedben
• vagy egyszerűen csak nem volt időd megérkezni

Mindez nem tesz kevesebbé. Emberré tesz.

Az év lezárása nem döntés, hanem folyamat

Nem kell ma mindent megértened. Nem kell „lezárnod” egyetlen este alatt.

Az év vége lehet inkább egy belső kérdés:

• Mit viszek tovább?
• Mit hagyhatok itt végre?
• Mire van most igazán szükségem?

Ez nem stratégia, hanem kapcsolódás önmagadhoz.

Az új év nem mindig kezdet – néha gyógyulás

Sokan januártól várják a megváltást. A lendületet. A változást.

De van, amikor az új év első ajándéka nem a cselekvés, hanem a pihenés. Nem az ambíció, hanem a regeneráció.

Ha most nem célokra vágysz, hanem térre. Ha nem új tervekre, hanem megtartásra. Az is teljesen rendben van.

Az új év akkor is elkezdődik, ha te lassabban lépsz bele.

Egy gyengéd évzáró gondolat

Nem kell erősebbnek lenned. Nem kell „jobban csinálnod”. Nem kell készen állnod.

Elég, ha itt vagy. Elég, ha lélegzel. Elég, ha megengeded magadnak, hogy az új év ne elvárás legyen, hanem lehetőség.

Kívánom, hogy az új év ne sürgessen, hanem megtartson. És hogy legyen benne elég tér arra, hogy újra önmagad lehess.

„Nem tudom, mit hoz a következő év. De azt igen, hogy lehet másképp jelen lenni benne.” – Angi

Egy lehetséges következő lépés

Van, amikor az év lezárása nem cselekvést kíván, hanem egy olyan teret, ahol nem kell erősnek lenned, nem kell készen állnod, és nem kell tudnod, hogyan tovább.

Ha az év vége most inkább kimerültséget, mint lendületet hozott, és jólesne egy lassú, megtartott átmenet az új évbe, akkor szeretettel hívlak a Kísért Út folyamatába.

Ez nem újrakezdés, nem célkitűzés, és nem „mostantól másképp”. Hanem egy személyre szabott kísérés, ahol a test, a pihenés és a figyelem a te tempódban rendeződhet újra.

Az első lépés egy csendes, elköteleződés nélküli hangolódó beszélgetés – ahol nincs elvárás, csak jelenlét.